A Dóm téren, és lejjebb, a Szent István téren is, már a Világörökséggé nyilvánított ókeresztény temető területén járunk. A kettőt elválasztó sétányról nyílik a Cella Septichora Látogatóközpont - modern bejáratán át juthatunk el az ókeresztény emlékek többségéhez.

Magyarország világörökségi helyszínei között a pécsi ókeresztény temető az egyetlen olyan terület, amely kifejezetten régészeti-művészettörténeti értékei miatt került fel a rangos listára. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket és több mint száz sírt tártak fel itt. Ezek a sírok elsősorban építészeti szempontból, változatos alaprajzaik miatt különlegesek a római birodalom IV. századi építészetében: a nyugati területeken nagyon sok földfelszínre épült mauzóleum ismert, míg a balkáni területeken inkább a föld alatti sírkamrák a jellemzők. A viszonylag ritka kétszintes építmények Pécsett a keleti és nyugati sírépítészeti hatások együttes jelentkezését mutatják.

A hétkarélyos temetői épület, a Cella septichora nevét viseli a látogatóközpont, de itt látható a Korsós és a Péter-Pál sírkamra, amelyek értékes falképeikről kapták nevüket, és több más, számozott sírkamra is.
Az ország egyik legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. Ez a Látogatóközponton kívül található, ahogy az Apáca utca 8. és 14. szám alatti házak udvarán feltárt két ókeresztény temetőrészletet is.

A régészeti kutatások nem fejeződtek be, az eddig feltárt jelentős értékek közül jelenleg egyedül a székesegyház keleti szomszédságában található háromkaréjos építmény, a Cella trichora maradt továbbra is elzárva a nagyközönség elől, 1,30 m magasságig álló falainak értékes XII. századi falfestményei csak engedéllyel tekinthetők meg.